Mint régen a Március tizenötödikei Kossuth szobor koszorúzásánál az idén 2003 ban résztvett az új vezetőségből négy személy,

akik reprezentálták elnöküket Robert Ziegler és a club tagjait, elhelyeztek egy csokorba kötött nemzeti szallagot.

   A piros fehér zöld szallag csokrot Anni Vargányi készitette.

A feliratot First Hungarian Literary Society Imre Sebestyén rajzolta.

Elhelyezték Tibor Vargányi és Margith Toth.

Kossuth Lajos 1851. december 4-rõl 5-re virradó éjjel érkezett meg az Egyesült Államokba. A Humboldt gõzös ágyúlövéseit 31 díszlövés viszonozta. Az akkori 31 amerikai állam tisztelgett így a nagy államférfinak. 1851. december 6-ra volt kitûzve Kossuth ünnepélyes bevonulása New York városába. New York polgármestere Ambrose C. Kingsland üdvözölte õt a város lakosainak nevében, s beszédében a következõket mondta: „Bemutatom Önöknek, polgártársaim, Kossuth Lajost, a magyar függetlenség magasztos képviselõjét, az emberi haladás bajnokát, az egyetemes szabadság ékesszóló hirdetõjét.” Kossuth New York-i tartózkodása az ünneplések, hivatalos és nem hivatalos üdvözlések, fogadások, bankettek sorozata volt. Tizenhét napot töltött New Yorkban (december 6. - december. 23.) s ez alatt 34 beszédet mondott banketteken és üdvözlésekre válaszolva.
Már a New York-i bevonulás alkalmával tartott beszédében nyíltan és határozottan megmondta Kossuth, hogy milyen céllal és reménnyel jött Amerikába. Õ ekkor még hitt abban, hogy a magyar szabadságharc nincs befejezve, hanem újabb anyagi eszközökkel és a szabadságszeretõ népek támogatásával megindíthat egy új szabadságharcot Ausztria ellen.

 Kossuth amerikai útja 1852 júliusáig tartott, amikorra kiderült, hogy nem érheti el politikai célját: a magyar függetlenségi harc amerikai fegyveres támogatással folytatható újrakezdését. Az okok között szerepelt, az Egyesült Államok akkor már egyre feszültebbé váló belpolitikai helyzete, azaz Észak és Dél ellenséges szembenállása is. Kossuth 1852. július 14-én hagyta el Amerikát. Visszatért Angliába.

 

Vágotrész  egy ujságcik.