Oly távol, messze van hazám...
Csak még egyszer láthatnám.

Az 1956-os forradalom köré szövődött legendárium szerint október 23-án már dörögtek a fegyverek a Magyar Rádió előtt, amikor ennek a dalnak a stúdiófelvétele elkészült. A fáma szerint a dalt először lemezre éneklő énekesnő, Boros Ida egy hátsó kijáraton menekült ki az ostromlott épületből és – meg sem állt Bécsig. De a dal szólt. Itthon a Néprádió kikapcsolhatatlan és lehalkíthatatlan hangszóróiból és külföldön a menekülttáborokban egyaránt.

Az égbolt, felhő, vén hold, szellő
Mind róla mond mesét csupán.

Az 1956. november 4-én Kádár János vezetésével megalakult Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány felhívást intézett a magyar néphez, amelyben többek között az is elhangzott, hogy a kormány nem tűri meg, hogy bárkit is üldözzenek azért, mert az októberi eseményekben részt vett. Ezt a kijelentést Kádár János novemberben többször is megismételte. – És az emberek hittek neki, hát hogyne hittek volna! A rokonok, az édesanyák, a testvérek és vőlegények, az ismerősök habozás nélkül megírták a távolbaszakadtaknak a jó hírt.

Holdfényes májusok, muskátlis ablakok
Hozzátok száll minden álmom.

Az 1957. március 28-ára összehívott országos bírói értekezleten elhangzott tájékoztató szerint a kormány elnöke nem hirdethet amnesztiát, Kádár szavai pusztán politikai nyilatkozatnak tekinthetők, és igenis meg kell indítani a büntetőeljárást mindazok ellen, akik 1956. október–decemberben tudtak és mertek valamit tenni a szabadságért. Hogy Kádár János őszintén gondolta-e az 1956 novemberében elhangzott felhívását, vagy tudatosan hazudott – ezt már sohasem fogjuk megtudni.

Ott, ahol él anyám, ott van az én hazám
Ott lennék boldog csupán.

Aki hitt Kádárnak, hitt a rokonok, ismerősök szavának és persze, aki hitt ennek a dalnak, az hazajött. Aki pedig hazajött, azok közül sokakat elítéltek. Rövidebb vagy hosszabb börtönbüntetésre. Tizennégyen voltak, akiket halálra. – Bartók János, Földesi Tibor, Huszár László, Kiss István, Kóté Sörös József, Nickelsburg László, Preisz Zoltán, Steiner Lajos, Sticker Katalin, Tihanyi Árpád, Török István, Újvári József, Veréb László, Zsigmond Imre. Róluk szól ez a film.

történész szakértő: Szakolczai Attila
zenei szerkesztő: Darázs Erzsébet
hangmérnök: Belovári Tibor, Vass Zoltán
vágó: Koncz Gabriella H.S.E.
szerkesztő–riporter: Méry Zsuzsa
rendező–operatőr: Góczán Flórián H.S.C.
producer–gyártásvezető: Sárközy Réka

A film hossza 58 perc.

A filmet az 1956-os Intézet megbízásából az 1956-os KHT készítette.
A film a Magyar Történelmi Film Alapítvány és az Országos Rádió és Televízió Testület támogatásával készült.

A film Intézetünkben megvásárolható.